Tanulási technikák....Dallas - 59. évad, 25463. rész

2021.11.02

Változatlanul úgy gondolom, hogy a tanulási technikák tanítása és egyáltalán annak felmérése, hogy adott tanulónak mire van szüksége, az "iskola" dolga lenne.

És amikor valaki hozzánk jön nyelvet tanulni (magánba'), akkor igen, az én dolgom is, hogy javaslatot tegyek arra, az illetőnek mit lenne érdemes kipróbálnia, mivel lenne érdemes kísérleteznie. Nem mindenkinek jönnek be a szókártyák, nem mindegyik tanácsom fog sikert aratni, viszont meggyőződésem az is, hogy már annak felismerésével, hogy nem csak EGY módszer létezik és nem CSAK kockáknak vagy gömböknek vagy tetszőlegesen kiegészíthető formának kell kijönnie az iskola kapuján, nyertünk. 

Az, hogy ezt valaki mennyire fogadja meg vagy próbálja ki egyáltalán és utána hogy építi be a mindennapjaiba, az már rajta/a szülein is múlik. De minden szülőnek tudnia kellene - szülőedukációra IS szükség van!! - hogy ha otthon a gyereke segítségre szorul, akkor mit és hogy gyakoroljon vele, milyen tanácsot adjon neki.

(Halkan megjegyzem, hogy az úgynevezett digitális oktatás alatt is szükség lett volna erre, mert az, hogy a tanár elküldi egy Word-doksiban, miszerint TK. 68/5 a,b,c, d, Mf. 82/7 a. d és 8 a, b, c és d....meg töltsétek ki, amit órán nem tudtunk megoldani, az ugye minden, csak nem digitális oktatás. És itt őszült meg minden szülő egyszerre.) Ma a saját csoportomban figyeltem fel arra, hogy 17 évesen sem tudják még, hogy egy tesztnek hogy álljanak neki és a beadott anyagaik még mindig tele vannak olyan figyelmetlenségi hibákkal, amelyeket egyébként tudnak. Tudom. 

Úgyhogy a második 45 perces órát - tanterv ide vagy oda - annak szenteltük, hogy megbeszéltük, hogy lehetne javítani ezeken.Kezdjük azzal, hogy a kialavatlanság óriási probléma. Náluk ez a videójátékok miatt van elsősorban. Egy 7-9 éves kisgyerek alvásigénye 11 óra és persze lehetnek eltérések, de még a 16 éveseknek is legalább 9 órára van szükségük ahhoz, hogy kellőképp tudjanak koncentrálni. Itt van az is, hogy 10 főből 8 nem reggelizik. Semmit. Sem a buszon, sem az iskolában. Ehelyett van energiaital, kávé és chips.

Aztán ha már egyszer ott van egy dolgozat/teszt...bármi előttük, amire jegyet fognak kapni, akkor hogyan tovább? Egyrészt úgy, hogy ebben az esetben először az egyszerűbb feladatokkal érdemes kezdeni, amiről már első olvasatra is látják, hogy kisujjból megy. Van egy másik tanulási technika is, az eat the frogs first, vagyis hogy először a nehezebb feladat jöjjön, de ezt elsősorban otthoni tanulásra ajánlom, amikor jóval kevesebb a stressz és ott a biztonságos környezet. Abszolút nem jegyre menő dolgozatoknál!!! A nehezebb feladatért nyilván több pont jár, de egyrészt sokan bepánikolnak, ha meglátják ezeket és leblokkolnak már az első 5 másodpercben, másrészt több egyszerű feladat jó megoldásával pontok szerezhetők és legalább nem az üres lapot adja be a diák a nevével a tetején.

Arról is disszertációt lehetne írni, hogy tereli el valakinek a figyelmét a 2. feladatnál a harmadik!!!! Mert valamin megakad a szeme és máris belekeveri abba a feladatba, amiben teljesen mást kellene csinálnia, más készséget mér. Egy sima lappal, vékonyabb füzettel is le lehet takarni a többi kérdést, így bátran tud arra koncentrálni, amire tényleg kell. (Nagyobb gyerekek figyelmébe: a tanárok sokszor olyan furfangosak, hogy egy mondatba több kérdést is beleszerkesztenek. Érdemes kihúzófilccel, színesceruzával, beszámozva megjelölni, hogy HÁNY (rész)kérdést kell megválaszolni és akár ki is pipálni, amennyi kész van. )

Diktálások, fogalmazások, hosszabb egybefüggő szövegek írása: persze mindig elmondjuk, hogy olvasd át még egyszer amit írtál, nem igaz, hogy nem veszed észre a hibákat!De nem ám, mert a diákok szeme ilyenkor úgy olvas (illetve az agyuk úgy dekódolja), hogy teljesen jó, ami és ahogy oda le van írva. Jó módszer: a visszafeléolvasás. Vagyis a szöveg végétől, az utolsó szótól kell visszafelé haladni, aminek egyébként így értelme szinte semmi nem lesz, de pont emiatt (kontextus nélkül) akad meg könnyebben a szemünk figyelmetlenségi hibákon: elírásokon, betűkihagyásokon, új nyelveknél főleg!

Hangos olvasás: OK, dolgozat közben nehezen kivitelezhető, nyilván zavarná a többieket, de annak nincs semmi akadálya, ha némán ugyan, de a szánkkal artikulálva "olvasunk". Sokkal hatékonyabb, mint a néma olvasás, hiszen kimondva könnyebben felfedezhetünk értelmetlen, nem összefüggő mondatokat és ugyanígy jobban feltűnnek szóismétlések, elírások.

(Nézzétek meg az alábbi fotót! Teljesen elég szinte az első és az utolsó betűk felismerése és értelmes szöveget kreálunk belőle. Csodálatos, nem? A bökkenő csak az, hogy agyunknak ezen szuper képessége teszi lehetővé azt is, hogy simán átsiklunk mindenféle hibán, ha nem vetünk be valamilyen technikát ellene.)

Egy azonban biztos!

Bármikor tanulhatók-taníthatók ezek a szokások, de mindig az a jobb, ha minél előbb rutin lesz belőlük és a diákok önállóan is tovább tudják majd fejleszteni az alapmódszereket. Így lenne a szimpla feladatmegoldásból problémamegoldás és problémamegoldó-készség/képesség. Csak halkan jegyzem meg, nézzétek meg, hogy random álláshirdetések között hányban kérik ezt már most a vállalatok!!!